Mi a különbség a normál légköri harmatpont és az üzemi harmatpont között?

Amikor a „harmatpontról” beszélünk, döntő fontosságú, hogy megértsük a különbséget légköri harmatpont és nyomás harmatpont (Ipari környezetben gyakran „munka harmatpontnak” nevezik, különösen sűrített levegő esetén). Bár mindkettő azt a hőmérsékletet írja le, amelyen a levegőben lévő vízgőz folyadékká kondenzálódik, a különbség a nyomást amelynél ez a páralecsapódás fellép.

Légköri harmatpont

A légköri harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a környezeti levegőt normál légköri nyomáson le kell hűteni, hogy vízgőze telítődjön és kondenzálódni kezdjen. Ez az a harmatpont, amelyről az időjárás-előrejelzésekben hallani. Amikor a levegő hőmérséklete a légköri harmatpontra csökken, harmat képződik a felületeken, vagy köd/felhők képződhetnek a levegőben. Kulcsfontosságú mutatója annak, hogy mennyi nedvesség van a levegőben, és mennyire „dögös” érzés. A magasabb légköri harmatpont több nedvességet jelent a levegőben.

Nyomás harmatpont (munka harmatpont)

A nyomás harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a sűrített levegőt (vagy bármely nyomás alatt lévő gázt) le kell hűteni, hogy vízgőze folyékony vízzé kondenzálódjon. Ez a „munka harmatpont” az ipari alkalmazásokban, különösen a sűrített levegős rendszerekben. Amikor a levegőt összenyomják, a nyomása megnő, és ez jelentősen befolyásolja a vízgőz megtartó képességét. Konkrétan a nyomás növelése emeli a harmatpont hőmérsékletét . Ez azt jelenti, hogy a sűrített levegő eléri a telítési pontját, és magasabb hőmérsékleten kondenzálja a vizet, mint ugyanaz a levegő légköri nyomáson, még akkor is, ha a vízgőz abszolút mennyisége változatlan marad.

Miért fontos ez a sűrített levegő esetében? A légkompresszorok beszívják a környezeti levegőt, amely mindig tartalmaz némi nedvességet. Amikor ezt a levegőt összenyomják, a vízgőz koncentráltabb lesz. Ha ezt a forró, sűrített levegőt nem szárítjuk, a rendszerben lehűlve a vízgőz folyékony vízzé kondenzálódik. Ez jelentős problémákat okozhat:

• Korrózió és rozsda: A levegővezetékekben lévő víz rozsdához és a csövek, szelepek és pneumatikus szerszámok korróziójához vezet.
• A berendezés károsodása: A nedvesség kimoshatja a kenőanyagokat, károsíthatja az érzékeny műszereket, és hibás működést okozhat a levegővel hajtott gépekben.
• Szennyeződés: Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, a gyógyszeripar vagy az elektronika, a sűrített levegőben lévő víz szennyezheti a termékeket.
• Fagyasztás: Hideg környezetben a kondenzvíz megfagyhat a vezetékeken belül, ami eltömődéseket és a berendezések károsodását okozhatja.

Arefore, for compressed air applications, a alacsonyabb nyomású harmatpont kívánatos, ami szárazabb levegőt jelez. A légszárítók a nedvesség eltávolítására szolgálnak a sűrített levegőből, hogy elérjék az adott alkalmazáshoz szükséges nyomású harmatpontot. Különböző típusú szárítók (pl. hűtött, nedvszívó) különböző nyomású harmatpont szinteket érjenek el.

A legfontosabb különbségek összefoglalása